Az utcákat járva sokat gondolkodtam rajta, hogyan írhatnám le nektek, milyen ez a hely. Mindenképpen hasonlatokkal tudom csak illetni. Talán egy verssel lehetne legjobban érzékeltetni a légkörét, azonban azt most nem próbálom meg. Lényeg a lényeg, itt minden sarok egy kész festmény, újabb és újabb műalkotás. Az idelátogató óvatlan kíváncsiskodókat lesből árasztja el mérhetetlen ingeráradatával a város. Már egy hete járom az utcákat, de még mindig tátott szájjal rovom a sikátorok mesélő kövezetét. Megtaláltam a kedvenc kis terem (Plaça dels Traginers) valahol a Gótikus-negyed kavalkádjában. Van ott egy CAN FLY nevezetű bárféle. Az a 2. hely ahol jó lenne dolgozni. Nincs más vendég csak galambok, meg galambarcú művészek. Nincs jobb, mint ezen a téren a pálmafák árnyékában meginni egy kávét, néhány kutya, galamb, helyi tróger, meg némi kötelező húgyszag társaságában. Különleges a roma.
Persze nem, ilyen egész Barcelona. Az ilyen különleges menedékeken kívül, mint ez a kis terecske (persze valószínűleg még rengeteg ilyen van) helyet kapnak benne a kötelező világvárosi elemek. Van itt Andrássy útnak megfelelő Avinguda Diagonal, ahol az „elérhetetlen” csillogóhajú „channel lady-k” kelletik magukat a rájuk vadászó porche-s zselé betyárok előtt. (Rám fittyet hánytak, de a Krisztián azt mondta „aki fittyet hány, az fittyet is evett”, az pedig nem lehetett túl jó.) Van Hősök Terének illő Placa de Espanol (oda még el kell mennem). A partközeli területeken kapnak helyet a kalózfilmekből ismert szűk utcácskák, a jellegzetes házaikkal. ÉS KALÓZOK IS VANNAK. Komolyan. Ismerek néhányat a léhűtő betyárok közül. Először azt gondoltam, hogy ezekben, a kis utcákban egy-kettőre eltéved az ember, de csak ebben a gondolatomban tévedtem el. Ugyanis a várostervezők szinte tökéletes munkát végeztek. Csak párhuzamosok és merőlegesek váltják egymást. Így, ha ismered a 3-4 fő útvonalat, bárhonnan visszatalálsz hazáig. Persze a régi részeken nem. Ott sok turista csontvázát láttam. Az is érdekes, hogy itt nem képviseltetik magukat a TESCO, AUCHAN, CORA lelketlen, végeláthatatlan hodályai. Minden kis tömbnek megvan a saját kis boltja, ahol az eladó név szerint ismeri a vevőköre nagy részét. Az eladók általában pakisztániak. :)
Itt mindennek lelke van. Valószínűleg azért árad innen annyi fantázia, azért annyira vágykeltő. A nőkről nem is beszélve. Itt minden nő egy örökkévalóság. Bármit is jelentsen. Mindegy öreg, fiatal, kövér vagy sovány. A férfiak meg…keltik a nők vágyát. Őket nem néztem annyira. De igazából itt szinte minden nemzetiség, faj jelen van. Internacionális egy hely, meg multikulturális is. Igen-igen. Nagyon. És a Katalánok (a többi spanyol szerint) már-már nevetséges nacionalizmusa, meg autonómiára való törekvése ellenére itt már jobban hozzá szoktak a színes népességhez, mint Magyarországon. Az emberek biciklivel közlekednek, de sokat látok robogós lányokat is lobogó hajjal. Ami, eddig azt hittem ritka látvány. Ilyesmik vannak itt. És még alig láttam valamit. Ja és itt 526 szintes a ZARA. Aki kérdezte.
Ennyi idő után ennyit tudtam átadni egy weboldalon keresztül, de azt hiszem nem ez volt az utolsó témába vágó beszámolóm. Azonban csak óvatosan szabad adagolni a sok csokifagyit. Nehogy megártson…Ja.
A TBence küldött egy jo definíciót Barcelonára. Mindenkinek aki szereti. És a nyolcadik céseknek is, Pálszántóra.
